Vastag és végbélrák
Az elmúlt évtizedekben az emésztőrendszerben előforduló vastag- és végbéldaganatok (colorectalis) száma megtöbbszöröződött, mind a férfiaknál, mind a nőknél.
A betegség az 50 év felettieket fenyegeti leginkább, ám több szakorvos is hangoztatja: akár negyven év alatt is előfordulhat a megbetegedés – különösen akkor, ha a családban korábban már másnak is volt hasonló tumora.
Milyen tünetek utalhatnak vastag- és végbélrákra?
A vastag- és végbéldaganat korai állapotában lappangva, teljesen tünetmentesen növekszik. A daganat jelenlétére utalhat az, ha valakinek megváltoznak a székletürítési szokásai, élénk színű vagy sötétbarna véres székletet észlel, hasi panaszok, görcsök jelentkeznek, puffadás, étvágytalanság alakul ki.
Intő jel lehet a hirtelen fogyás, az alsó végtagi visszér vagy visszér-trombózis. Mivel a betegek egy része sokáig nem tulajdonít jelentőséget a panaszoknak, vagy mást sejt azok hátterében, viszonylag gyakori, hogy csak későn fordul orvoshoz, amikor már vészes fogyás, az általános állapot leromlása következik be. Ilyenkor a tumor rendszerint már annyira kiterjedt, hogy más szerveket is behálózott vagy áttéteket képezett.
A fenti panaszok ugyanakkor más emésztőszervi megbetegedés esetén is jelentkezhetnek. A rákbetegség gyanúját leginkább a székletben kimutatható vér keltheti fel, amelynek eredetét béltükrözéssel vagy újabban metszetképalkotó eljárások (CT, MRI) alkalmazásával lehet igazolni vagy kizárni. (Megjegyzendő, hogy nem jelent teljes bizonyosságot, ha egy vizsgálat során nem mutatnak ki vért a székletben, mivel a tumorok gyakran szakaszosan „véreznek”.)
Az 50 év felettieknél a székletben az emberi vér kimutatására irányuló szervezett szűrővizsgálat nincs hazánkban, ezért az esetek jelentős hányadát csak kései stádiumban fedezik fel.
A vastag- és végbélrák diagnosztikája: hogyan fedezhető fel?
A klinikai vizsgálatok tanúsága szerint a vastag- és végbélrákok a jól szűrhető daganattípusok közé tartoznak. A szűréseket 40-50 éves kortól tanácsos elkezdeni, ám amennyiben a családban halmozott előfordulás jelentkezett vagy valamelyik felmenőnél fiatalabb korban fordult elő béldaganat, akkor a rendszeres szűrést akár már a húszas években is el lehet kezdeni. Korábban történt kezdeményezés a népesség általános szűrésére is, ám végül ez a program nem indult el, jelenleg az egyéni felelősségérzeten múlik, hogy valaki szán-e időt a vizsgálatokra.
Vérteszt: a legáltalánosabb szűrési mód, hogy a székletből vértesztet készítenek, a pozitív eredmény esetén további vizsgálatok következnek.
Részleges vastagbéltükrözés (sigmoidoscopia): 3-5 évente ajánlott.
Teljes vastagbéltükrözés (colonoscopia): 5-10 évente ajánlott, a kockázati faktorok megléte esetén gyakrabban.
FONTOS!
Amennyiben bármilyen eltérést talál székletében vagy emésztésében azonnal keresse fel háziorvosát a további teendők megbeszélése érdekében.
 |
